Lovagoltatók, höcögtetők

Hóc, hóc, katona,
Ketten ülünk egy lóra,
Abrakot a csikónak,
Nagyot ugrik Ábelnek!

Magunkkal szembe ültetjük a gyermeket, lassan höcögtetve kezdjük, énekelhetjük is egyszerű dallammal, végén megugrik a ló, magasba lendítjük a gyermeket.

Gyí paci, paripa,
Nem messze van Kanizsa
Odaérünk délre,
Libapecsenyére!

széken ülve höcögtetünk,lassan kezdjük, lehet énekelve is

gyorsulva
lecsúszdáztatjuk kinyújtott lábunkon

Libapecsenye helyett lehet a gyermek neve: „Mátépecsenyére” és végül meg is kóstolhatjuk

Gyere Ábel a térdemre,
Lovagoljunk Debrecenbe,
Veszünk ottan vásárfiát,
Szépen szóló kismuzsikát!

Egyenletesen lovagoltatjuk a gyermeket, a végszóra ledobjuk a lóról, döntjük, ejtjük, vagy csak megzöttyentjük. Végén fogjuk az öklét belefütyülünk egy nótát, hogy ugye szépen szól a muzsika?

Így lovagolnak a hölgyek.
Az urak gyorsabban mennek.
A parasztok így döcögnek.
A huszárok így röpülnek, hopp, hopp, hopp!

lágyan, nőiesen, magas hangon
feszesen, gyorsan
oldalra dülöngélve, lassan, komótosan
feldobjuk a magasba

Csacsi húzza kicsi kocsit,
Kicsi kocsi nyekereg,
Hej, te gazda, lusta gazda,
Zsírozd meg a szekeret,
(Leesnek a gyerekek!)

Lassan lovagolva kezdjük, gyorsul és a végén kiborítjuk a gyermeket, ha széken ülünk lábunk közé ejtjük, vagy a végén kinyújtott lábunkon lecsúszdáztatjuk őket. Sétáltatóként is játszhatjuk, ekkor az utolsó sort elhagyjuk a „szekeret” utolsó szótagját elnyújtva szaporán szedve a lábunkat döcögünk, nyekergünk.

Sima út, sima út, sima út,
Göröngyös út, göröngyös út, göröngyös út,
Kátyú!

szembe ültetjük, lassan döcögtetjük
zötyögtetjük szaporán
Magas hangon az „ú”-t elnyújtva, hanyatt döntjük

Csett Pápára, pillangóra,
Holnap megyünk Komáromba,
Huccucu, huccucu!

Lassan höcögtetve kezdünk, majd gyorsulunk, és a „huccucu”-t erőteljesen kurjantva mondjuk, miközben megpaskoljuk a talpakat vagy a hátat vagy a combokat. Sétáltatóként, ringatóként is játszhatjuk, ekkor mi felnőttek a végén a „huccucu” ritmusát lépjük ki! Többször egymás után lassan kezdve, gyorsulva.

Kicsi kocsi, három csacsi,
Döcögő, döcögő,
Benne gyerek,
Kicsi kerek,
Göcögő, göcögő, göcögő!              

Szembe ültetjük a gyermeket, és lassan lovagolva zötyögtetjük őket, majd gyorsul és a göcögőnél már fürgén göcögtetjük, többször egymás után, újra lassulunk, gyorsulunk.

Gyí, te lovam Besztercére,
A jó borra, pecsenyére!
Gyí, gyí, gyí!
Gyí lovacskám, gyí vágtába,
Hazaérünk vacsorára!
Gyí, gyí, gyíííí!

Lassan indítunk, gyorsulunk végén a magasba emeljük őket a „gyíí”-re, vagy végig egyenletesen höcögünk és a végén emelünk.